Sokan kérdezik tőlem, miért pont a "360 fokos látásmód" lett a védjegyem. A válasz nem egyetlen könyvben vagy egyetemi előadáson rejlik, és nem is egyetlen szakterületben, hanem abban a különleges és néha viharos utazásban, amit az elmúlt két évtizedben bejártam. Minden állomás, minden "kikötő" hozzátett valamit ahhoz az iránytűhöz, amit ma az ügyfeleim kezébe adok. Hiszem, hogy egy navigátor csak akkor hiteles, ha nemcsak a csillagokat ismeri, hanem a tenger sós ízét is.

A számok fegyelme: A hitelelemzői évek tőkesúlya 

Az utam a bankszektorban kezdődött, ahol hitelelemzőként megtanultam a számok kíméletlen, de tiszta logikáját. Ez volt az alapozás időszaka: számtalan iparágat láttam belülről, a mezőgazdaságtól a gyártásig, és megtanultam, hogyan kell "olvasni" egy cég életjeleit a mérlegsorok és eredménykimutatások között. Itt sajátítottam el azt a fegyelmet, ami ma is jellemzi a munkámat: a számok sosem hazudnak, de önmagukban csak néma tanúk. Meg kellett tanulnom feltenni a kérdést: miért süllyed ez a hajó, ha a vitorlái látszólag épek? Itt vált világossá számomra, hogy a pénzügyi stabilitás a cég tőkesúlya – ha ez nincs rendben, hiába fúj a hátszél, a borulás elkerülhetetlen. 

Az értékteremtés iskolája: Anyaság és a "Hibák Olimpiája" 

Aztán jött az életem legszebb "projektje": két gyönyörű gyermek édesanyja lettem. A babázás alatt azonban nem állt meg a bennem lévő alkotóvágy, így saját vállalkozást indítottam, amivel később elnyertem az "Év Anyavállalata" díjat is. De ne szépítsük a múltat: itt tanultam meg igazán, mi az az értékteremtés – és itt követtem el a legtöbb hibát is.

Ma már tudom, hogy ez a legnagyobb kincsem: pontosan ismerem azt a gyomorszorító érzést, amikor a saját pénzed, a saját időd és a családod jövője van a kockán. Értem a KKV-vezetők magányát, a mindent felemésztő operatív tüzek oltását és azt a vágyat, hogy a cég végre ne börtön, hanem eszköz legyen. Itt jött a felismerés: a vezető a tükre a munkatársainak – ha én nem vagyok egyensúlyban, a rendszerem is szétesik.

Ha létezne olimpia a vállalkozói buktatókból, valószínűleg aranyérmes lennék.

Ma már tudom, hogy a két gyermekemen túl ez a legnagyobb kincsem: pontosan ismerem azt a gyomorszorító érzést, amikor a saját pénzed, a saját időd és a családod jövője van a kockán. Értem a KKV-vezetők magányát, a mindent felemésztő operatív tüzek oltását és azt a vágyat, hogy a cég végre ne börtön, hanem eszköz legyen. Itt jött a felismerés: a vezető a tükre a munkatársainak – ha én nem vagyok egyensúlyban, a rendszerem is szétesik.

A szikra: Amikor Simon Sinek megváltoztatta a látásmódomat 

Emlékszem a pillanatra, amikor először láttam Simon Sinek híres előadását az "Arany körről". Akkoriban még kerestem a hidat a hitelelemzői számok és a valódi üzleti boldogulás között. Sinek azt mondta: "Az emberek nem azt veszik meg, amit csinálsz, hanem azt, amiért csinálod." Ez volt a villámcsapás. Megértettem, hogy a kontrolling, a folyamatok és a stratégia nem önmagáért való. Azért kellenek, hogy a tulajdonos eredeti "Miértje" – az az álom, amiért a céget alapította – ne vesszen el a napi rutin sűrűjében. Azóta minden ügyfelemnél ezzel kezdem: miért csináljuk ezt? Ha megvan a belső hajtóerő, a módszertan már "csak" a sín, amin a vonat (vagy a hajó) magabiztosan futhat a cél felé. 

A precizitás és a "MIÉRT"-ek: Kontrolling és BI a gyakorlatban

A vállalkozói kaland után a versenyszférában, egy holdingnál folytattam kontrollerként. Itt mélyült el a kapcsolatom az ERP-rendszerekkel és a BI (Business Intelligence) világával. Megtanultam az adatalapú gondolkodást, és azt, hogy minden rögzített adat mögött egy emberi döntés vagy egy folyamathiba rejlik. Nemcsak rögzítettem a számokat, hanem detektívként kerestem az összefüggéseket: 

• Miért ott folyik el a profit? 

• Miért akad el a kommunikáció két osztály között? 

Ebben a "laboratóriumban" kristályosodott ki, hogy a digitális eszközök csak akkor érnek valamit, ha értjük a mögöttük lévő emberi logikát is.

A struktúra és a rendszerszemlélet: Gazdasági vezetés a közszférában 

Az utam következő állomása a közszféra volt, ahol egy IT cég gazdasági vezetőjeként kaptam hatalmas felelősséget. Itt a komplexitás kezelése volt a fő feladatom. Megtanultam, hogyan lehet a hatalmas, néha nehézkes rendszereket átláthatóvá tenni, és hogyan lehet a szabályozottságot úgy alakítani, hogy az ne gátja, hanem motorja legyen a hatékonyságnak. Itt ért össze végleg a hitelelemzői pénzügyi szigor és a vállalkozói kreativitás: rájöttem, hogy a rend nem korlátoz, hanem szabadságot ad a döntéshozónak. 

A kikötő: Dr. Forest R. David és a stratégiai tudomány 

Bár sok kikötőben megfordultam, végig ugyanazt kerestem: a rendszert a káoszban. Az MBA képzésen a stratégiából írt szakdolgozatom volt az első igazi tudományos mérföldkő, most pedig a PhD kutatásaim során értem haza. Amikor lehetőségem nyílt személyesen találkozni Dr. Forest R. David professzorral, a stratégiai tervezés egyik világszintű atyjával, minden mozaik a helyére került. Az ő módszertana adta meg azt a sziklaszilárd vázat, amit én a saját gyakorlati tapasztalataimmal, a hitelelemzői múltammal és a vállalkozói "sebeimmel" töltöttem meg. 

Miért írtam le ezt az utat neked? 

Mert a 360 fokos módszerem nem egy dobozos szoftver vagy egy bemagolt elmélet. Ez az út, amit bejártam, és minden métere benne van a tanácsadói munkámban. Benne van a bankszektor precizitása, a saját vállalkozásom fájdalmas és felemelő tanulságai, a holdingok adatvezérelt világa és a tudományos kutatás alapossága.

Ma azért dolgozom, hogy neked ne kelljen elkövetned azokat a hibákat, amikért én már megkaptam az "aranyérmemet". Segítek, hogy ne csak tűzoltó legyél a saját cégedben, hanem egy jól navigálható, stabil és sikeres hajó kapitánya, aki pontosan tudja, merre van az észak.

Bontsunk vitorlát együtt!